2012. április 30., hétfő

Molnár Ferenc Budapest, 1878. január 12-New York 1952. április 2.











Születtem 1878-ban, Budapesten. Meg akartam halni 1911-ben, Budapesten.
Tanulmányaimat elkezdtem 1896. szeptember 2-án, amikor elhatároztam, 
hogy büntetőjogász leszek; tanulmányaimat végeztem1896. szeptember 3-án, 
amikor hírlapíró lettem. Első föllépésem 1893-ban volt a „Tündérke” c. darabban, 
a Svábhegyen, ahol Béla szerepét játszottam és Kertész Ella volt a partnerem.
Orvosi pályám legkiemelkedőbb mozzanata az volt, amikor 1903-ban 
Bródy Sándort kezeltem Abbáziában. Mint arcképfestő, Janovics Pál képtárában 
szerepelek két képpel, egyetlen tájképem Braun Sándor gyűjteményében van.
Első zeneműkiadóm a genfi Henn-cég volt, ahol mint opus 1. a „Printemps” c. 
keringőm megjelent. Egyéb zeneműveim:
„A szépszemű karmester” (énekelte a jó Nyárai a kabaréban) 
és „A benzin” (Szép Ernő szövegére, amelyet e zenével megöltem.)
Mint kabarészínész 1908 Szilveszter éjszakáján léptem fel először és utoljára, 
mérsékelt sikerrel, az Andrássy úti Modem Színházban.
Egyetlen és legjobb szobrászati munkám Herczeg Ferencné Grill Júlia 
mellszobra; nem tudom, kinek a gyűjteményében van, mertellopták tőlem.
Mint építész, én fúrattam az Otthon földszinti termének falába azt a szelelőlyukat, 
amely miatt majdnem bedőlt az egész ház, mert alyukat pont egy vastraverz alá terveztem.
Iparművészeti alkotásaim közül a legnevezetesebbek: az Otthon nagy 
gázcsillárjának villamossá való átalakítása (1909) és ama
testőrköpönyeg tervei, amelyeket darabom számára a Vígszínház megbízásából 
készítettem (1910). Én találtam fel a tojásos velővel
töltött képosztás palacsintát (1911) és azt, hogy hogyan lehet 21.000 fehér vérsejt 
dacára elevenen kikerülni a kórházból (1910).
Egyéb találmányaim: a hydro-aeroplán és a Bier-féle gummilapdás szívócső, 
amelyeket, fájdalom, utánam is feltaláltak, s az egyetlen
Ember, akivel a titkaimat közöltem, s aki most tanúskodhatna mellettem, szegény 
Cholnoky Viktor, meghalt.
Körülbelül ezek legfontosabb mozzanatai életemnek, legföljebb még azt tehetem 
hozzá, hogy e sokoldalúságom kiegészítéséül most ifjúi ambícióval az írói pályára készülök, 
amiben az a jó és nevetséges, sőt talán a szomorú, hogy ez a kijelentésem a legkomolyabb 
ebben az egész önéletrajzban. Molnár Ferenc

Életrajzi kronológiája. http://www.pim.hu/object.7bfd0a13-e015-4c9d-96f8-3038536a6982.ivy

Honlapja: http://www.pim.hu/object.15e72ee9-280e-41a5-bd75-5f66202285b5.ivy

2010. november 2., kedd

Gianni Rodari művei


 


Gianni Rodari olasz író és újságíró, költő (1920. október 23-1980. április 14.) 

A modern gyermekirodalom megújítója. Elveti a didaktikus, pedagógiai hangvételű történeteket: groteszk humora, leleményei, játékos fantáziája, bravúros nyelvi ötletei  gondolkodásra serkentenek, ugyanakkor szórakoztató olvasmányokká teszik meséit, regényeit. Gyermekverseket is írt.
Omegna kisvárosban született az észak-itáliai Novara tartományban, az Orta tó partján.
 
„Ha Omegnában jártok, azon a téren, ahol a városháza áll, azt látjátok, hogy a tóból kilép egy folyó és az Alpokba tart. Nem valami nagy folyó, de patakocskának se mondanám. Nigogliának hívják.  Omegna városka lakói annyira büszkék erre a lázadó folyóra, hogy versikét is írtak róla:
 
A Nigoglia azért folyik északra
Hogy a törvényt ne más, hanem ő szabja.
 
Szerintem jól mondják. Gondolkodjunk mindig a magunk fejével.”
(Kétszer volt, hol nem volt)
 
Amikor 10 éves volt édesapja meghalt, így családjával Varese-be költöztek. 1939-ben a Milanoi egyetemre járt.  A háború után kezdett gyermekkönyveket írni s az Il Pioniere gyermekújság szerkesztője lett Rómában. 1970-ben Andersen-díjat kapott, műveit számos nyelvre lefordították.
Művei magyar nyelven:
Beleestem a TV-be : meseregény / ford. Karsay Lucia ; ill. Hegedűs István.
   Móra, 1976.
Hagymácska története : meseregény / ford. Sziráky Judit. Ciceró, 2009.
Halló, itt apu mesél : mesék / ford. Sziráky Judit ; ill. Kun Fruzsina. 
   Szeged : Minerva Nova, 2002.
Jácint úrfi a füllentők országában : meseregény / ford. Sziráky Judit ;
    ill. Paul Verdini. Móra, 1978.
A képzelet grammatikája : bevezetés a gyermeki történetalkotás művészetébe
   / ford. Garamvölgyi Katalin, Megyeri Zsuzsa. Pont, 2001.
Kétszer volt, hol nem volt / ford. Székely Éva ; ill. Szegedi Katalin. Ponte,
    2001.
Meséld el a végét! : mesék felnőtteknek és gyerekeknek olasz és magyar
    nyelven / ford. Fried István és Székely Éva. Ponte, 2000.
Torta az égen : meseregény / ford. Sziráky Judit ; ill. Kun Fruzsina. Szeged :
     Minerva Nova, 2003.
Zongora Bill és a madárijesztők : elbeszélések / ford. Karsai Lucia ; ill.
    Kós Péter. Móra, 1981.
Linktár:  

Erich Kästner művei

 


Erich Kästner német író, költő, újságíró (1899. február 23-1974. július 29.) 


Drezdában született. Apja egy bőröndgyárban dolgozott, édesanyja fodrász volt. Drezdai gyermekkorát eleveníti fel Mikor én kisfiú voltam című regényében. Az ekkor szerzett élményeinek tulajdonítja szépérzéke fejlődését. 1925-ben bölcsészdoktorátust szerzett, újságíróként dolgozott. 1927-től független író lett, Berlinben élt. A világsiker felé az Emil és a detektívek c. regényének megjelenése indította el 1928-ban.  A fasizálódó Németországban műveit betiltották, a háborút egy forgatócsoporttal vészelte át. 1945 őszén Münchenben elindított a Der Pinguin c. gyermeklapot. 
 
Műveiben egyenrangú partnerként szól a gyerekekhez, a gyermekkort az éleselméjűség korának tekinti. „A legtöbben úgy ottfelejtik valahol a gyermekkorukat, mint az esernyőt. Pedig negyven-, ötvenévi tanulás és tapasztalás sem ér fel az első évtized érzékeny fogékonyságával.”
 
Gyermek- és ifjúsági, önéletrajzi művei:
 
Az állatok konferenciája / ford. Timár György ; ill. Walter Trier. Móra, 1990.
 
Beszéd az első osztályosokhoz a tanév kezdete alkalmából / ford. Gergely Erzsébet.
(In: Csillagszóró: mesék versek, történetek / ill. Réber László, 1966.)
 
Az eltűnt miniatűr : regény
/ ford. Rejtő Jenő. Nova,1936.
/ ford. Rejtő Jenő ; utószó Thurzó Gábor ; ill. Würtz Ádám. Magvető, 1957.
(Vidám könyvek 7.)
Az eltűnt miniatűr avagy Az érző lelkű hentesmester kalandjai / ford. Sárközy Elga ;
ill. Papp Oszkár. Európa, 1976.
 
Emberke : meseregény / ford. Bor Ambrus ; ill. Horst Lemke. Móra, 1966.
Folytatása:
Emberke meg a kislány : meseregény / ford. Bor Ambrus ; ill. Horst Lemke. Móra1969.
 
Emil és a detektívek : ifjúsági regény
/ átd. Halácsy Endre Gyurka és a detektívek címmel ; ill. Walter Trier. Révai, 1932.
/ Déry Tibor ; ill. Walter Trier. Móra, 1957.
Folytatása:
Emil és a három iker : ifjúsági regény
/ ford. Varsányi Géza Emil és a három ikergyerek címmel ;  ill. Walter Trier. Athenaeum, 1937.
/ ford. Borbás Mária ; ill. Szenczy Zoltán. Móra, 1979.
 
Erich Kästner mesél : Till Eulenspiegel, Münchausen, Don Quijote, A schildai polgárok, Gulliver utazásai : mesék / ford. Rónaszegi Éva , ill. Horst Lemke, Walter Trier. Móra, 1992.
 
Három ember a hóban : regény
/ ford. Horváth Zoltán. Nova, 1935.
/ Horváth Zoltán ford. ; átd. Sárközy Elga. ; ill. Kaján Tibor. Európa, 1984. (Vidám könyvek)
 
Kästner - Kästnerről ; Emlékezés háza
/ ford. Nagy Márta. Terra, 1958. (Kétnyelvű kiadvány)
 
A két Lotti : ifjúsági regény
/ ford. Tóth Eszter, Török Sándor ; ill. Walter Trier. Móra, 1958.
 
Május 35 : szatirikus meseregény
/ ford. Fenyő László ; ill. Walter Trier. Móra, 1959.
/ ford. Fenyő László ; ill. Horst Lemke, Móra, 1974.
Utunk a Csendes óceánhoz a Diadal Úti Általános Iskola tanulóival: www.pim.hu/object.2ad87f43-4aca-4a01-84a5-b7320626cd81.ivy
 
Mama nincs itthon
/ ford. Lengyel Balázs ; ill. Mészáros Márta. Móra, 1988. (Csiperke könyvek)
Mikor én kisfiú voltam
/ ford. Békés István ; ill. Horst Lemke. Gondolat, 1959.
Amikor én kissrác voltam / ford. Jeney Margit ; ill. Peter Knorr. General Press, 2005.
 
Pici és Anti
/ ford. Benedek Marcell ; ill. Walter Trier. Dante, 1932,
Pötyi és Anti / ford. Szabó Mária ; ill. Walter Trier, Ciceró, 1998.
 
A repülő osztály
/ ford. Havas József. Dante,1934.
/ ford. Radó Lili ; ill. W. Trier. Móra, 1960.
Erich Kästner Múzeum, Drezda, német nyelvű honlap
 
Művei az OSZK honlapján:

2010. október 31., vasárnap

Andersen élete és munkássága

 
 
Kicsoda ez a halhatatlan és korlátlan álomlátó?

 „ Mi születésünktől fogva magunkénak vallottuk, mint szüleinket és dajkánk mosolyát. Mióta Petőfi Sándorné Szendrey Júlia elsőül tolmácsolta nyelvünkön meséit, azóta az egymást váltogató nemzedékek rajtuk nevelkedtek, magukba hasonlították költészetét, mint érdekes építőanyagot.
Nekünk is van egy külön Andersenünk, mint ahogy van egy másik Andersen Japánban, Elő-Indiában és Amerikában is, az egész földgolyón.” (Kosztolányi Dezső: Lángelmék)

   1805. április 2-án született és százharmincöt éve, 1875. augusztus 4-én halt meg Hans Christian Andersen, a nagy dán meseköltő.

Életrajzi kronológia:
www.pim.hu/object.408D141C-3CF3-47E8-8250-79001452483B.ivy 


   „Hazám, Dánia, a költészet országa, tele népmesékkel, régi dalokkal; …A dán szigeteken gyönyörű bükkerdők, gabona- és lóhereföldek zöldellnek; olyanok a szigeteink, mint megannyi roppant arányú kert. Az egyik zöld szigeten van az én szülővárosom, Odense.” – írja önéletrajzában.
   „Szép mese az én életem, gazdag és boldog mese. Ha ifjú koromban, amikor szegényen és egyszál-magam nekivágtam a világnak, egy mindenható tündérrel találkozom, s az így szólít meg: „Válassz utat és célt, képességeidnek és értelmednek megfelelően, s ahogy ezt az evilági bölcsesség megkívánja, én őrizlek és vezetlek azon az úton” – ha így szólt volna hozzám az a tündér, akkor sem élhettem volna boldogabban és jobban.”
   Szegény családban nevelkedett. Csizmadia édesapja gazdag lelkű és költői hajlamú ember volt, aki gyermeke számára vasárnaponként „panorámát”, színházat fabrikált, Holberg komédiáiból és az Ezeregyéjszaka meséiből olvasott fel. 1811-ben beíratták az elemi iskolába, de tanulmányait szülei szegénysége miatt abba kellett hagynia. Fiútársaival keveset játszott, inkább babaruhát varrt bábjainak, s azzal szórakozott, hogy édesanyja kötényét kifeszítetve „bekukucskált a panorámába”. Megtanult árnyképeket készíteni, ez a kedvtelés végigkísérte egész életét.
   A napóleoni harcok meghatározták gyermekkorát, édesapja bevonult katonának, de ezt egészsége megsínylette, s fiatalon meghalt. Andersen még 14 éves sem volt, amikor 1819. szeptember 5-én Koppenhágába ment szerencsét próbálni. Első útja a színházba vezetett, a színház, a bábszínház gyermekkora óta vonzotta, próbálkozott énekléssel, tánccal, színházi munkákkal, felolvasással. „Végre kaptam egy kis szerepet én is, első ízben nyomtatták ki a nevemet! ..este magammal vittem az ágyba a balett-színlapot,…és olvastam-olvastam a nevemet.” Ekkor már egy szomorújáték megírása foglalkoztatta, amelyet a koppenhágai Királyi Színháznak nyújtott be. Jonas Collin, a színház egyik vezető alakja méltányolta az álmodozó ifjú eredetiségét, támogatta tanulmányait, pályafutását. 1822-től a slagelsei kollégiumban tanult, bár a szigorú Meisling igazgató felügyelete mellett nem sok örömben volt része, kitűnően érettségizett. 1827-től ösztöndíjat szerzett, s elvégezte az egyetemet is. „1829 szeptemberében jó eredménnyel vizsgáztam nyelvtudományból és bölcseletből, s kiadtam első versgyűjteményemet, amely nagy tetszést aratott.
A különböző körök életéből gazdag tapasztalatokat szereztem; a hercegek, a nemesek és a legszegényebb nép körében egyaránt megtaláltam az örök emberit; a jóságban, a legnemesebb tulajdonságokban mind egyformák vagyunk!” – írja.
A siker első jele a „színházi páholy” megszerzése volt, melyet három nagyobb munka vagy egy kisebb darabokból álló gyűjtemény megjelentetésével lehetett kivívni. Így került Thorvaldsen, Öhlenschläger és több idősebb költő társaságába.
   Az éppen hírnevessé váló író élete nagy részét utazással töltötte - „Az utazás maga az élet „– vallotta. Figyelemre méltó volt irodalomszervező tevékenysége is, megismerkedett kora művészeti életének nagyságaival, pl. Heinével, Schumannal, Wagnerrel. Dickens őt tartotta a világ legnagyobb meseírójának, levelezett Elizabeth Barrett  Browninggal, aki utolsó versét 1861-ben az írónak címezte. Franciaországi útja során megismerkedett Victor Hugo-val, Balzac-kal, Dumas-val. A magyarok közül barátjának vallotta Liszt Ferencet. Az 1840-es hamburgi Liszt-koncerten hallotta a IX. magyar rapszódiát a zeneszerző előadásában, így határozta el, hogy meglátogatja hazánkat. Útleírásai kitűnő megfigyelőképességről tanúskodnak, írásai mellé illusztrációkat is készített, melyek rajztehetségéből is ízelítőt adnak. 1831-ben Németországban, majd 1833-1834-ben állami ösztöndíjjal Párizsban és Rómában tartózkodott.
   1841-ben átlépi Európa határát és törökországi utazást tervez. Hazatérése során végighajózik a Dunán, Magyarországot is meglátogatja. „Magyarország gazdag ország és egy szép nyári nap Dániájára emlékeztet” – kezdi élménybeszámolóját útinaplójában. Érdekes leírást ad mohácsi és Pest-budai tartózkodásáról, Vácnál feleleveníti a hajóúton hallott régi mondákat és történeteket, Pozsonynál megcsodálja a vár szépségét. A korabeli magyar sajtó A császár új ruhája mesefordításainak közlésével köszöntötte Andersent. „…hízelegve magunknak, hogy a’ költész barátinak kedves dolgot teendünk, ha őket e’ kellemes tréfa közlésével ez adományra figyelmeztetjük.„ Útjáról több fordítás és élménybeszámoló született az évek során.
   A színház iránti rajongása és kreativitása arra ösztönözték, hogy szinte minden színházi műfajban kipróbálja magát, bábokat, árnyképeket, jelmez- és díszlettervet is készített. Képzőművészeti munkáiban is meghaladta korát, gyönyörű, sokszor ijesztő montázsokat, papírkivágásokat alkotott. Van Gogh is nagyra értékelte fantáziadús grafikáit és útleírásait kiegészítő látképeit, városrajzait.
   Soha nem nősült meg, igazi különc, agglegény életet élt. Huzamosabb ideig sehol sem lakott, külföldi útjai mellett dán arisztokraták kastélyaiban vendégeskedett.
Utolsó, beteljesületlen szerelme, a híres svéd énekesnő, Jenny Lind volt,
aki a Fülemüle című versének ihletője.
   Világhírűvé meséi tették, még önéletrajzának is ezt a címet adta: Életem meséje.
Irodalmi munkásságában a gyermeki lelkesedés és a penge éles gúny kettőssége jelenik meg. A mesét mint műfajt tudatosan választotta és kutatta lehetőségeit. Rájött, hogy az emberi lélekről minden elmondható a meséken keresztül a gyermekeknek s a felnőtteknek egyaránt. Fantáziája révén emberi lelket lehelt az őt körülvevő tárgyakba, a növényekbe, az állatokba. A mese és valóság keveredik írásaiban. 1843 karácsonyára csodálatos mesegyűjteménnyel lepte meg Dániát - hálából elismerésével és kegyeivel árasztotta el az ország, meséi egy karácsonyfa alól sem hiányozhattak. 1835-1872 között folyamatosan füzetes formában 156 meséje jelent meg. „Tele voltam bátorsággal és örömmel, s azzal a törekvéssel, hogy ebben az irányban még többet fejlődjem, behatoljak a mese természetébe, s a gazdag forrást, a természetet, amelyből meséimet teremtettem, még figyelmesebben szemléljem.” Tudta, hogy a mese lényege a mesélés, az irodalmi szalonokban gyakran és szívesen olvasott fel. „Meséimet a természetes beszéd formájában vetettem papírra.” Írásaiban a központozás ugyanezt a célt szolgálta: odatette a felkiáltójelet, ahová a hangsúlyt gondolta, ugyanígy szakította meg a mondatot vesszőivel - emiatt sokan azt gondolták, nem tud helyesen írni. „Oldenburgban több ízben is olvastam fel német nyelven a meséimből. Dánul jól elő tudom adni, ahogy kell, meg tudom adni meséimnek azt a megvilágítást, ami a felolvasáshoz szükséges; magában a dán nyelvben van valami különös erő, amit a fordítás nem tud érzékeltetni.” – vallotta felolvasásairól.
Magyarországon többnyire német nyelvből fordították műveit. Először 1841-ben nyomtatták ki A császár új ruhája című mese két változatát. A király láthatatlan öltözete a Koszorú című folyóiratban, A császár uj öltözete a Regélő című lapban jelent meg, ez utóbbi éppen 1841 júniusában, Andersen magyarországi látogatása idején. Az 1850-es években Csengery Róza közölte mesefordításait irodalmi folyóiratokban. Könyv alakban először Szendrey Júlia tette közzé Andersen meseválogatását 1857-ben. Azóta több mint 170 magyar író, szerkesztő fordította, írta át műveit vagy publikált magáról Andersenről. Kiállításunk időutazását nagy íróink idézetei teszik teljessé. Meséit mindig a kor ízlésének megfelelően alakították át, esetenként elvették élüket. A legismertebb magyar mesefordításokat Rab Zsuzsa költőnek köszönhetjük. Az évforduló alkalmából Kertész Judit fordította le dán nyelvből Andersen írásait és adta közre Mesék és történetek felnőtteknek címmel.
   Mese és illusztráció szorosan összetartozó egységet hoz létre, kiteljesíti a fantáziát és a megértést. Andersen sikeréhez az is hozzájárult, hogy műveit neves dán illusztrátorok – 1859-ig Vilhelm Pedersen, utána R. Froelich - rajzaival jelentette meg.
   Bemutatjuk a magyar nyelvű mesekönyvek illusztrációit: a legtöbb kiadást megért Andersen legszebb meséihez Heinzelmann Emma készített képeket, A rendíthetetlen ólomkatona meseválogatást Róna Emy, A hókirálynő című mesét Ágotha Margit, A csalogányt Kovács Péter illusztrálta. Kortárs grafikusaink szívesen vállalták, hogy rajzokat készítsenek a kiállítás számára.
A nemzetközi gyermekirodalmi szervezet (IBBY) 1956-ban megalapította az Andersen-díjat, mellyel írókat és illusztrátorokat jutalmaznak gyermekművészeti munkájuk elismeréseként. 2004-ben - a kiállításunkon is szereplő - Rényi Krisztina grafikust tüntették ki Andersen-diplomával.
   Az irodalom-képzőművészet-iparművészet egységét nem csak a könyvművészeten keresztül láttatjuk, hanem az adaptációk révén is: a diafilmek, a bábok, az iparművészeti babák, az ólomkatona-készlet jól illusztrálják az Andersen-mesék magyarországi utóéletét.
Több mint 120 nyelvre fordították le s fordítják folyamatosan napjainkban is. Erkölcsi világa példamutató, ezért meséi iskolai tananyagként is szolgálnak. Andersen felhasználta műveiben az utazása során hallott történeteket is, ismerte Mednyánszky Alajosnak magyar monda- és legendagyűjteményét, az ott szereplő Az apa átka című elbeszélésből írta A zsidólány című történetét.
Néhány meséje névtelenül terjedt el a világban, s a századfordulón folklorizációs alappá lényegült át pl. a Kis Kolozs meg Nagy Kolozs című meséje. Madách Az ember tragédiájában Ádám alakjának megformálásánál felhasználta Andersen Ahasvérus című drámai költeményét. Nagy hatással volt meseírókra, az impresszionista prózára, a társművészetekre. Tág adaptációs kör használta (és folyamatosan használja ma is) műveit: filmek, animációk, színházi előadások, bábjátékok, táncjátékok alapjául szolgálnak. Zenei adaptációt készített munkáiból Sztravinszkij és Honegger, a magyar zeneszerzők közül Ránki György operája, a Pomádé király új ruhája a legismertebb.
   1861-től Koppenhágában élt haláláig. Saját leírása szerint életét legjobban a Rút kiskacsa c. mese jellemzi: sok megpróbáltatás, lemondás után ismerik csak el tehetségét (diáktársai csúnya kiskacsának csúfolták gyenge testalkata és ügyetlensége miatt). Amire vágyott, mégis teljesült: sikeres lett, még életében szobrot állítottak neki a Rosenborgi Királyi Kastély kertjében; több külföldi uralkodó tűzött mellére rendjelet; díszpolgárrá avatták szülővárosában, Odensében (1867). Hetvenedik születésnapján az Egy anya története című könyvének tizenöt nyelven megjelent kiadásait nyújtották át hívei.
   1875. augusztus 4-én halt meg Koppenhágában, májrákban. Az Assistens Krikegard, koppenhágai temető 513. számú sírhelyén nyugszik.
   2005-ben világszerte ünnepelték Hans Christian Andersen jubileumát rendezvényekkel, alkotásokkal. A Petőfi Irodalmi Múzeum „A mi Andersenünk” című kiállítással csatlakozott a nemzetközi ünnepség-sorozathoz, így tisztelegve a nagy dán meseköltő munkássága előtt.

 

/Az idézetek: Andersen: Életem meséje című művéből, Rab Zsuzsa fordításában/

Bibliográfia

2010. október 29., péntek

Lázár Ervin művei avagy "Tuvudsz ivígy beveszévélnivi..."



Lázár Ervin (1936. május 5-2006. december 22.) 
Honlapja a Digitális Irodalmi Akadémián: www.pim.hu/object.C27E354E-D01E-4A07-89B9-E0F917AA3CF1.ivy

Lázár Ervin Emlékház facebook http://www.facebook.com/pages/L%C3%A1z%C3%A1r-Ervin-Eml%C3%A9kh%C3%A1z/112589708891225?ref=stream
 
Képes bibliográfia:

A kisfiú meg az oroszlánok (meseregény Réber László illusztrációival) Móra, 1964. 


Csonkacsütörtök (novellák) Szépirodalmi, 1966.


A nagyravágyó feketerigó (képes mesekönyv Réber László illusztrációival) Móra, 1969.

  
Egy lapát szén Nellikének (elbeszélések) Szépirodalmi,1969.


A fehér tigris (regény) Szépirodalmi, 1971.


Buddha szomorú (elbeszélések) 1973.


A Hétfejű Tündér (mesék Réber László illusztrációival) Móra, 1973.
www.magyarvagyok.com/konyvtar/A-hetfeju-tunder-11526/
 


Berzsián és Dideki (meseregény Réber László illusztrációival) Móra, 1979.
www.magyarvagyok.com/konyvtar/Berzsian-es-Dideki-11522/

 A Masoko Köztársaság (novellák) Kozmosz, 1981.


Szegény Dzsoni és Árnika (meseregény Réber László illusztrációival) Móra, 1981.
www.magyarvagyok.com/konyvtar/Szegeny-Dzsoni-es-Arnika-11551/

         Szöveg könyv (Hegyi Gábor fotóival) Móra, 1983. 
  
  A Négyszögletű Kerek Erdő (meseregény Réber László illusztrációival) Móra, 1985.

                                         
Előzményei:
Bikfi-bukfenc-bukferenc (Réber László illusztrációival) Móra, 1976.
Gyere haza Mikkamakka! (Réber László illusztrációival) Móra, 1980.
            Olvaónapló:
            Dörnyeiné Bere Andrea: Olvasónapló a Négyszögletű Kerek Erdő c. meseregényhez, 
            Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005.

         Meséjét eljátszották: a Négyszögletű Kertek Erdő meseklub tagjai:   
          www.pim.hu/object.c2b28c59-01aa-464d-a472-c3a775ba14aa.ivy  

      


Tuvudsz ivígy (elbeszélések, karcolatok) Szépirodalmi, 1987.


 December tábornok (mesék Tettamanti Béla illusztrációival) IPV, 1988.



Bab Berci kalandjai (meseregény Réber László illusztrációival) Móra, 1989.

 
A Franka cirkusz (hangjátékok) Szépirodalmi, 1990.

 
A manógyár (mesék Faltisz Alexandra illusztrációival) Századvég, 1993.



Hét szeretőm (novellák) Osiris, 1994.
www.magyarvagyok.com/konyvtar/Het-szeretom-11567/
Csillagmajor (novellák) Osiris, 1996.
 Kisangyal (novellák) Osiris, 1997.


Hapci király (mesék Réber László illusztrációival) Osiris, 1998.

 Az aranyifjítószóló madár. (Ámi Lajos meséi Réber László illusztrációival) Osiris, 2001.

Tüskés varabin (állattörténetek Szunyoghy András illusztrációival) Osiris, 2003.
    
Előzményei:
Öregapó madarai (ismeretterjesztő képeskönyv Balogh Péter illusztrációival) Móra, 1974.
Lovak, kutyák, madarak (történetek állatokról, Dolnik Miklós illusztrációival) Vario, 1990.


Magyar Mondák (Gyulai Líviusz illusztrációival) Osiris, 2005.
     
Előzménye: Eredeti üzenet (magyar mondák CD melléklettel) Pécs : Művészetek Háza, 2000
 

A kalapba zárt lány (képes mese Pittman Zsófi illusztrációival. Osiris, 2008.

Előzmény: A kalapba zárt lány, ill. Gyöngyösi Adrienn (IN: Egyszervolt : antológia. Csimota, 2006.)  



 Műfordítás:
 
Predrag Stepanovic: Nyulacska huszonöt meséje : meseregény / ford. Lázár Ervin [Sády Erzsébet nyersfordítása alapján] ; ill. Nikola Masnikovic.  Tnikum, 1997.

Hangoskönyv, lemez, film:

Az asszony hangos novella. Előadó: Lázár Ervin. Magyar Rádió, 1986.

Bab Berci kalandjai. hangoskönyv, Mikó István mesél, ill. Faltisz Alexandra. Móra, 2008.
www.mora.hu/k%C3%B6nyv/Hangosk%C3%B6nyvek/Bab_Berci_kalandjai_-_hangosk%C3%B6nyv  

Bab Berci kalandjai. Előadja: Udvaros Dorottya. Magyar Rádió, 2005.

Berzsián  diafilm Réber László rajzaival. Diafilmgyártó, 2011.
 
Berzsián költő mennydörgős mennykövei, mesejáték. Magyar Rádió, 1979.
Szereposztás:
Berzsián költő - Tahi Tóth László,
Zsebenci Klopédia - Halász Judit,
Sróf mester - Harsányi Gábor,
Violin - Harkányi Endre,
Vinkóczi Lőrinc - Dégi István,
Szőrénszőr Tejbajszán - Márkus László
Rendező: Solymosi ottó

A bűvész hangos novella. Előadó: Papp Zoltán. Magyar Rádió, 1986.

Capriccio rádiójáték. Magyar Rádió, 1980.
Szereposztás:
Drinóczi - Őze Lajos,
a felesége - Molnár Piroska,
az anyja - Pártos Erzsi,
az apja - Molnár Tibor,
szomszédasszony - Pásztor Erzsi,
iskolaigazgató - Kállai Ferenc
Rendező: Magos György

A cirkusz hangos novella. Előadó: Lázár Ervin. Magyar rádió, 1986.

Erdei dalnokverseny hangoskönyv a Sebő-együttes műsorával. Helikon, 2008.

A fájós fogú oroszlán hanglemez, ill. Réber László. Hungaroton, 2002.
           1.A fájós fogú oroszlány (Bessenyei Ferenc)
           2. A nyúl, mint tolmács (Haumann Péter)
           3.Szökevény szeplők (Béres Ilona)
           4.Virágszemű (Haumann Péter)
           5.A kislány aki mindenkit szeretett (Béres Ilona)


A grőfnő hangos novella. Előadó: Lázár Ervin. Magyar Rádió, 1986.
A Hétfejű Tündér hangoskönyv, Csákányi Eszter mesél, ill. Réber László. Kossuth 2003.

Kisangyal, hangos novellák, részletek. Előadó: Kerekes József. Magyar Rádió, 1997.

A kisfiú meg az oroszlánok hangoskönyv, meséli Reviczky Gábor. Parlando, 2007.


A kovács hangos novella. Előadó: Lázár Ervin.  Magyar Rádió, 1986.

A legkisebb boszorkány mesejáték. Magyar Rádió, 1990.
Szereplők:
Amarilla - Kerekes Éva
Rilla - Várhegyi Teréz
Marilla - Mányai Zsuzsa
Király Kis Miklós - Lesznek Tibor
Tündér Tercia - Götz Anna
Anya-banya - Pártos Erzsi
Rendező: Vadász Gyula
www.magyarvagyok.com/konyvtar/A-Legkisebb-Boszorkany-18895/
 
Magyar mondák, hangoskönyv, Galkó Balázs mesél. Kossuth, 2011.
www.kossuth.hu/index.php?o=konyvek&k=2090

Mesék felnőtteknek hangoskönyv, Kern András mesél. Parlando, 2005.
www.magyarvagyok.com/konyvtar/Mesek-Felnotteknek-Valogatott-Novellak-18906/
 
 A nagyravágyó feketerigó diafilm, ill. Marton Magda. MDV,1979.
   
A Négyszögletű Kerek Erdő lakói.
                        diafilm, ill. Vágréti Éva. MDV,1982.
                        Kecskeméti Filmstúdió rajzfilmje, 2011.
 
Gyere haza, Mikkamakka, rádiójáték. Magyar Rádió, 1980.
Szereposztás:
Bruckner Szigfrid - Nagy Attila,
Ló Szerafin - Garas Dezső,
Aromó - Suka Sándor,
Vacskamati - Benkő Péter,
Szörnyeteg Lajos - Szilágyi Tibor,
Dömdödöm - S. Tóth József,
Mikkamakka - Fülöp Zsigmond,
Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon - Csákányi László
Rendező: Gál István

Mesék Misinek, hangoskönyv, elmondja Honti György. Periferic, 2004.
           www.magyarvagyok.com/konyvtar/A-Negyszogletu-Kerek-Erdo-Mesek-Misinek-18896/

Dal a Négyszögletű Kerek Erdőről CD, Pomázi Zoltán dala, Bojtorján együttes, ill. Sajdik Ferenc. Új Bojtorján, 2004.

 

Nők parasztudvaron hangjáték. Magyar Rádió, 1986.
Szereposztás:
öregasszony - Horváth Teri
Katalin - Bence Ilona
főbérlőnő - Lázár Mária
férfi - Vallai Péter
Rendező: Török Tamás

A retemetesz, újabb mesék felnőtteknek hangoskönyv, Kern András mesél. Parlando, 2007.
 
Retemetesz hangoskönyv, Kézdy György mesél. Hungaroton, 2004. 

           Rácegresi és Pácegresi, 
           A hazudós egér,          
           Retemetesz    
                                    

Szegény Dzsoni és Árnika, hanglemez, ill. Réber László. Hungaroton, 1999.

Mesélő: Vajda László
Kislány: Grünwald Kati
Szegény Dzsoni: Derzsi János
Árnika: Udvaros Dorottya
Százarcú boszorka: Törőcsik Mari
Östör király: Buss Gyula
Főszámolnok: Gregus Zoltán
Udvarmester: Velenczey István
Öregasszony: Báró Anna
Ipiapacs: Stettner Ottó
Rézbányai Győző: Szabó Gyula
Hétfejű Tündér: Kútvölgyi Erzsébet
           
Mese Julinak (Béres Ilona)
          
A Hétfejű tündér (Haumann Péter)

Jobbladák : Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára / szerk. Gyutai Zsuzsanna. Novella, 2006.

 
Marton Mária: Mese Lázár Ervinről. Szeged : Könyvmolyképző, 2007.

 

Lázár Ervin: Napló / szerk., jegyz. Ács Margit. Osiris, 2007.


Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet : hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélő művészetében. Kiss J., 2008.


 Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága. Osiris, 2011.  

 


Komáromi Gabriella: Berzsián elment (a mesemondó Lázár Ervinről) (részlet)


Született mesemondó volt. Olyan könnyedén lépte át a mindennapi és spirituális határait, hogyha olvassuk, mi magunk is képesek leszünk rá.

"Egy csendeske, vékonypénzű horkolás kiment az ablakon" - kezdődik egy mesenovella. (Szerelmes történet)

"Az ibolya még délután háromkor sem volt hajlandó megszólalni." (Ibolyalebeszélő)

Meg sem lepődünk, történjék bármi. Ahogy mondta:

"Lehet, hogy ami így létrejön, a valóságtól egy kicsit messzebb esik, de az igazsághoz mindenképp közelebb." Talán azért is tartunk oly könnyedén vele.


A nekrológ az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg 2007. február 23-án (LI évfolyam, 8. szám).

Forrás: http://www.es.hu/index.php?view=doc;15909 

Masoko Köztársaság



 Olvassák el Lázár Ervin: Masoko köztársaság című novelláját!  
 http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=1175&secId=115747 
 A novella szövege alapján rajzolják le a lakás alaprajzát, keressék meg benne     
 és  jelöljék a leírásban szereplő tárgyak helyét!

Készítsenek illusztrációkat a novellához!

Adjanak nevet és rajzolják le a saját „Masoko-köztársaságukat”!

Ábrázolják a  SIKER-Kiállítást és KUDARC-múzeumot!

Készítsenek saját  SIKER-Kiállítást és KUDARC-múzeumot!

Forrás: https://sites.google.com/site/iranyponthu/Home


 

Versíró pályázat - Versenyfelhívás


Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata és a Petőfi Irodalmi Múzeum versíró pályázatot hirdet a „híres-neves Rácpácegres”, azaz  a Sárszentlőrincen található Lázár Ervin Emlékház 2012. májusi megnyitásának alkalmából.
Célunk, hogy a (2.)-3.-4. osztályos gyermekek megismerkedjenek Lázár Ervin jellegzetes hangvételű meséivel és egyéni, sajátos humorú szereplőivel. Filmszerűen elképzelhető meséi és szereplőinek játékos kifejezései jó alapot adhatnak a gyermekek alkotókedvének kiteljesedéséhez. Várjuk a budapesti és vidéki gyerekek alkotásait.
Az alábbiakban felsorolt témajavaslatokból szabadon lehet választani és felhasználni az alkotó munka során.
Az A4-es formátumban elkészített saját alkotások mellé, köré a gyermekek készítsenek illusztrációt úgy, mintha az egy verseskönyv oldala lenne. Kérjük, hogy a képes versek hátuljára írják rá a gyermek nevét, iskoláját és a felkészítő pedagógus nevét és elérhetőségét.
Beküldési határidő: 2012. április 13. A pályamunkát az alábbi címekre küldhetők:
Újpest Önkormányzat - Művelődési és Oktatási Osztály(1041 Budapest, István u. 14. I. em. 35.)
koordinátor: Grósz Ágnes

Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.)
koordinátor: Emőd Teréz

Az alkotásokat független szakmai zsűri értékeli és a Lázár Ervin Baráti Társaság kiadványt szerkeszt belőle. A díjakat a megnyitó tiszteletére rendezett díszünnepségen adjuk át.
A pályázat védnökei: Vathy Zsuzsa író és Krisztina Widengård festő és grafikusművész

Válasszatok feladatot!
1     „Verselet” Bruckner Szigfrid stílusában egy kiválasztott meseszereplő nevében vagy meseszereplőnek. 

       Dalnokverseny: Az egyik szereplő versének továbbszövése, továbbgondolása, halandzsa vers írása.
Ej, kend, tyúkanyó, mi a kő,
itt bent lakik a szobában?
Ej, tyúkanyó, mi a kő,
         itt bent lakik a szobában kend?             
(Bruckner Szigfrid: Petőfi-variációk)

Legszebb állat az anakonda,

de nem tudja ezt ama konda,
ha ráterelnék ama kondát,
széttiporná az anakondát.                
(Nagy Zoárd)

Ha elpusztul a tulok,

szarvából lesz a tülök,
de ha én elpüsztülök,
      belőlem nem lesz tulok.             
(Ló Szerafin)

Szerda ablakában
csütörtök ül,

és ordít
csütörtökül.      
(Vacskamati)

bálömböki bag u fan

bálömbökö big a fún
búlámbákö bög i fan
balúmbaká bög ö fin
bilámbúka bág ö fön
bölimbakú bag á fön
bölömbika búg a fán                   
(Aromo) 

3       Versfaragás Lázár Ervin bármely meséjének szereplőjéről az alábbi versrészletek, szófordulatok, rímek felhasználásával.
Ø  „Kőből rakott, fából rakott,
csillognak rajt vakablakok!”


Ø  „Csodaország, jaj de messze,
mégis itt van a szívünkbe.”


Ø   „S odalenn a földön nagy tanácsatlanságomban elénekeltem:”
Ø   „e-zem vagy ő-zöm,
nincs róla gőzöm”


Ø   „Mester! Van elég gőzünk,
ha vesztünk is, gőzünk”

Rímek:              virágot,
                            ha vágott,
                            ha tépett,
                            feléled.

Jó munkát kívánunk!


 
                                                   


 A legjobbak közül:



Bene Rita 4.a Debrecen - Maminti Varázsvessző-díja

Kiss Anna 4.a Debrecen  -
Csillagokbanlakó Egér Harangvirág-díja

Balázs Eszter Anna 4.b Kapuvár -
Hétfejű Tündér Hétszólamú-díja
 

Naszály Botond 3.a Budapest - Hétfejű Tündér Hétszólamú-díja

Mihalek eszter 2.b Budapest
- Maminti Varázsvessző-díja

Rubint Péter 2.b Budapest
- Hétfejű Tündér Hétszólamú-díja

Papp Dániel 3.b Budapest
- Hétfejű Tündér Hétszólamú-díja

Lukács Réka 4.b Budapest
- Maminti Varázsvessző-díja

Ostorics Miklós 4.a Budapest
- Hétfejű Tündér Hétszólamú-díja

Göbölös Benedek 4.b Budapest -
Dömdödöm Babérkoszorú-díja

Timko Blanka és Schmal Kinga 4.b Budapest
- Maminti Varázsvessző-díja

Újvári Rafael 4.a Várpalota  -
Csillagokbanlakó Egér Harangvirág-díja

 





         



A Négyszögletű Kerek Erdő rajzpályázat alkotásai: http://www.pim.hu/object.69f12cee-e89b-41b0-87f5-322c118e3932.ivy